Etchingfitness

A már kimaratott letisztított lemez felfestékezését többféle módon tehetjük. Van aki linóleumdarabbal vagy műanyag lappal viszi fel a festéket a lemezre. Ez kétségtelenül gyorsabb eljárás viszont megvan annak a veszélye hogy egy apró porszem a már kész lemezünkön csúnya síkot húz. (Én is megjártam, legcsúnyábban a foltmaratott lemezeknél látszik.)

Ennek elkerülése kicsit munkásabb, viszont garantáltan mentes mindenféle ilyesmi hibától. Ujjunkkal vigyük fel a festéket a lemezre és ott finoman dörzsöljük bele.

Pető János (1940-2009) magyar grafikus, festő. Virtuóz rajztudására már gyermekkorában felfigyeltek szülei és tanárai. Művészi pályája kezdetén a litográfia műfajában alkotott leginkább. Sajnos kevés képet találtam, de ez semmit nem von le az alább bemutatottak értékéből.

Toborzás
litográfia, papír
480 × 650 mm

Kós Károly a XX. sz. második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója, muzeológusa, akinek munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területére kiterjedt.

Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, miközben kutatásai az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszerre is kiterjedtek.

Muzeológusként központi- és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.

Gyűjtései, kutatómunkája alkalmával grafikákat is készített, melyek teljes képet adnak Erdély népéletének anyagi kultúrájáról.

Elérhetőség:
Balatoni Múzeum
8360 Keszthely, Múzeum utca 2.
e-mail: info@balatonimuseum.hu
tel: (06 83) 312 351

Megtekinthető:
2011. június 5 - július 31.-ig Kedd-vasárnap 10:00 - 17:00 óra között

Forrás: balatonimuzeum.hu

Jacques Callot (1592-1635) french printmaker. Callot's passion for drawing early has shown. He was learning from local artist. At the age of 12 he left home and went to Italy and learned from Cantalligna in Florence. When his father's friends recognized him they sent back to home.

In 1609 with the permission of his father he went back to Itally, where he can learned from Ph. Thomassin. With the making of The Massacre of the Innocents he has made his reputation.

His world famous etching series the Les grandes miseres de la guerre.

Title, 1632
etching, paper
90 × 191 mm

Gross Arnold Erdélyben, Tordán született, 1929. november 25-én. Édesapja festő és rajztanár volt, ő volt első tanára. 1946-ban jött Budapestre tanulni, előbb iparművészetet tanult, de azt abbahagyta, átment tanulni a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett diplomát. Kiváló mesterei voltak: Hincz Gyula, Kádár György az Iparművészeti Főiskolán, Konecsni György, Koffán Károly a Képzőművészeti Főiskolán. Ő mégis leginkább Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta a Szépművészeti Múzeumban. S sorban alkotta egyedi stílusú szellemes, ötletes, derűs, humoros, színes rézkarcait.

Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől. Képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús.

Nem titkolja, hogy kiválóan rajzol, megtanulta és tökéletesen ismeri a szakma legapróbb fogásait is. Hagyományos, de nem régimódi művésznek vallja magát, ugyanakkor vállalja a "nagy gyerek" minősítést is; sokáig maga is készített például játékvonatokat, mozdonyokat, és gyűjti is a maketteket. A nyolcvanas évek közepétől újabb "szenvedélye" az ásványok gyűjtése, amelyek természet adta ragyogásukkal, színeikkel nagy hatással vannak rézkarcai színezésére.

„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”

(Gross Arnold)

A kék álmok városa
rézkarc, papír
165 × 260 mm

Mint eddig is, érdemes többször is visszanézni ezt a bejegyzést, mert a hónap során folyamatosan bővül újabb és újabb képekkel, írásokkal.

No name, 2011
etching, paper
80 × 80 mm

Stettner Béla (1928-1984) magyar Munkácsy-díjas grafikus.Tanulmányúton járt több európai országban. Realista művészetét egyéni formaalakító készség és kiváló technikai felkészültség jellemezte. Alakos kompozícióinak drámai atmoszféráját az anatómiai szabályok túllépésével és a részleteket mellőző sommázó előadásmóddal teremtette meg. Gazdag tematikájában előszeretettel foglalkozott az ifjúság, a munkásélet és a külvárosok világának problémáival, valamint az emberiség jövőjét fenyegető jelenségekkel. Főképp linóban, rézkarcban és monotípiában dolgozott.