Gyönyörűséges érzés

"A rézkarc egy műgyűjtőknek való művészet, melyet nagyítóval néztek a gyűjtők. Egy borzasztó intim művészet. Nagyon bensőséges odafigyelésre kitalált művészet...a festék maga kiemelkedik a papír felületéről, érdes tapintása van a felületnek. Ennél gyönyörűségesebb érzést minthogy egy ilyen rézkarcon végighúzni az embernek az ujját (amit nem szoktak megengedni) nem tudok elképzelni" 
(Rényi András)

Barcsay Jenő

Barcsay Jenő (1900 – 1988) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár. 1929-től fokozatosan alakul ki saját, senki másra nem jellemző stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolás is. Figyelme a keretezésre is kiterjedt.

A festészet mellett jelentős grafikai munkássága és mozaikjai is. Művészetpedagógiai munkássága kiemelkedő, Művészeti anatómia című szakkönyvét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használják.


Nagy Fa
rézkarc, papír
140 × 165 mm

Tipp: igazítás

Ha szeretnénk, hogy a nyomat a papír közepére kerüljön, érdemes nyomtatás előtt a papírt és a lemezt egy nagyobb lapra körberajzolni. Először a papírt érdemes, aztán a lemezt már könnyű beigazítani. Nyomtatás előtt a papírt a présre rátesszük egyfajta igazítási jelnek. A nyomtatásnál már csak a vonalakhoz kell igazítani a lemezt és a papírt. Ha sokat nyomtatunk ugyanolyan lemez és papírméretben, az igazítási jelre egy vékony műanyag lapot is tehetünk, hogy megvédjük az átnedvesedéstől és koszolódástól így később is felhasználhatjuk.

Kitekintő: Váli Dezső

Váli Dezső magyar festőművész. Képeit hosszan, gyakran évekig érleli, rendszeresen szelektálja. Munkáit közszerepléstől eltekintve nem engedi ki külföldre. Bár a közös bemutatkozásoktól nem zárkózik el, magányos alkotó.

"Egy igazán jó mű egy villanásnyi időre megmutatja Isten köpenye szegélyét."
(Váli Dezső)



Forrás: youtube.com, artportal.hu

Kiállítás:
A Grafika Nagy Könyve


A nemzetközi kiállítás anyagát olasz, lengyel és magyar alkotók 1950 és 2000 között sokszorosított grafikai technikával készült művei adták. Országonként 15 munkát választottak ki a kurátorok: Szarka Ferenc, Szurcsik József, Anna Lesniak, Karolina Jablonska és Davide Cenderalla.

Az eseménysorozat azért kapta a "Nagy Könyv" elnevezést, mert a grafikákból 45 darab exkluzív, nagyalakú képzőművészeti könyv (album) készült, amely albumonként tartalmaz egy-egy eredeti és a kiállítás teljes anyagát tartalmazó másolati példányt.

Az összegyűjtött 15 magyar grafikai munka jelenlegi jogtulajdonosa a Laterna Magica Bt., a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtárában található Artotékának adományozza. A 25 éves Artotéka jelenleg 1800 darab sokszorosított technikával készült kortárs magyar grafikai állománnyal rendelkezik, amelyeket kölcsönzéssel, helyben használattal bocsát az érdeklődők rendelkezésére, így a most állományba kerülő művek is széles körben hozzáférhetők lesznek.

Elérhetőség:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, Artotéka
1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
Tel.: 06 1 261 6001
E-mail: artoteka@fszek.hu

Megtekinthető:
2011. június 16 - július 22-ig, a könyvtár nyári nyitvatartási idejében H., K., Cs.: 13-20, Sz., P.: 10-16 óráig.

Kép és szöveg forrása: www.fszek.hu

Könyvajánló: Csohány Kálmán


Shah Gabriella:
Csohány Kálmán

Kiadó: Somos Kiadó
Kiadás éve: 2010
Terjedelem: 128 oldal

Csohány Kálmán (1925-1980) Munkácsy-díjas grafikusművész életét és munkásságát mutatja be a reprezentatív album, amely születésének nyolcvanötödik évfordulóján jelent meg.
A pásztói születésű művész a hatvanas, hetvenes évek grafikusnemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika balladai tömörségű, egyéni hangvétellel párosul.

A családi fotókkal induló életrajzi mű Shah Gabriella művészettörténész összeállításában az eddigi legteljesebb munka, a pályarajz mellett képet ad a művészi fejlődés főbb állomásairól, a híres sorozatok (Pásztói népszokások, Nibelungok, Cigánydalok) keletkezéséről. Csohány a grafika, az illusztráció mellett foglalkozott a kerámiaművészettel, és rengeteg akvarellt is készített - ezekről külön fejezetben tájékozódhatunk. A kötetet angol és német nyelvű összefoglaló, műtárgylista, illetve közöttük kiállítási lista és irodalomjegyzék egészíti ki.

Forrás: csohany.fonixnet.com

Tipp: design

Vannak olyanok aki egyből a rézlemezre karcolnak mindenféle előzetes tervezés nélkül, néha viszont egy-egy bonyolultabb rézkarcnál jól jöhet ha vázlatot készítünk. Célszerű lapra már felrajzolni a lemez méretét. Ha megvan már a lemez, csak rátesszük a lapra és körberajzoljuk, ha nincs, akkor egy vonalzóval kimérjük és megrajzoljuk. A saját dolgunkon könnyítünk, ha a rajzot már eleve fordítva rajzoljuk meg, ahogy majd a lemezre fog kerülni. Egy kis tükör jól jöhet ha írás is szerepel majd a karcon, ezzel könnyen megfordíthatjuk a rajzot is.

A rézkarc tervezés kellékei:
- papír
- hegyes ceruza, radír (gyakorlottabbaknak tűfilc vagy csőtoll)
- egy kis tükör
- vonalzó

Tipp: tervezés

Vannak olyanok aki egyből a rézlemezre karcolnak mindenféle előzetes tervezés nélkül, néha viszont egy-egy bonyolultabb rézkarcnál jól jöhet ha vázlatot készítünk. Célszerű lapra már felrajzolni a lemez méretét. Ha megvan már a lemez, csak rátesszük a lapra és körberajzoljuk, ha nincs, akkor egy vonalzóval kimérjük és megrajzoljuk. A saját dolgunkon könnyítünk, ha a rajzot már eleve fordítva rajzoljuk meg, ahogy majd a lemezre fog kerülni. Egy kis tükör jól jöhet ha írás is szerepel majd a karcon, ezzel könnyen megfordíthatjuk a rajzot is.

A rézkarc tervezés kellékei:
- papír
- hegyes ceruza, radír (gyakorlottabbaknak tűfilc vagy csőtoll)
- egy kis tükör
- vonalzó

Árpád Bognár

Árpád Bognár (1931 - 2004) is a hungarian printmaker. Spontán, asszociatív stílus jellemzi műveit. Szabadon érvényesülnek képi asszociációi, formaötletei. Zsúfolt, burjánzó motívumokból felépülő figurális lapjai expresszív-szürrealisztikus hatásúak. Illusztrációkat készített, plakátokat is tervezett. Számos technikát alkalmazott a rézkarctól az olajpasztellig. Sajnos megint egy olyan alkotó, akiről nagyon kevés anyagot találtam.


Dózsa I.
etching, paper
295 × 395 mm


Exhibition:
500 ex-libris at Somogyi library


50 éves a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület Szegedi csoportja.
A kisgrafikák tulajdonosai a huszadik századtól gyűjtik és cserélik lapjaikat egymás között. A Kisgrafika Barátok Köre 1959-ben Budapesten alakult meg. Tagjai művészek, akik készítik, valamint művészetpártolók, akik készíttetik az alkalmi grafikákat és ex libriseket. Kopasz Márta művésztanár 1961-ben csatlakozott a Körhöz és megszervezte a Szegedi Csoportot. A tárlaton huszonöt művész és harminckét gyűjtő ötszázharminc grafikáját tekintheti meg az érdeklődő közönség.

Elérhetőség:
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
6720 Szeged, Dóm tér 1-4.

Megtekinthető:
2011. május 20-tól július 1-ig


Picture and text source: sk-szeged.hu

Exhibition:
60 portraits – István Orosz


In the Ornamental Palace (or Kecskemét Gallery by its official name), István Orosz’s pictures are going to be exhibited during KAFF, where a selection of the graphic designer’s animated films are also to be screened. István Orosz, who turns sixty this year, brings sixty of his previous and still-to-be-made portraits to the exhibition. The pictures are not going to be in any relations with each other in terms of style, genre or size. What is to be common in them is that they will all be portraits.

"Self-pictures. Though none of them are real. They say everyone makes self-portraits even if they are landscapes, still lives, genre paintings or mere abstractions. Everything is a portrait of the self, no matter if the artist admits it or not. No matter if we believe him or not. Of course, for some time he keeps it as a secret and tries to appear objective: this is a forest, he says, or a heap of books, and that is a street corner. Then someone comes, blinks his eyes, steps back and spots the head. The face. Details of the personality.”
(István Orosz)

Contact:
Cifrapalota
6000, Kecskemét Rákóczi út 1.
phone: +36 (76) 480-776
email: keptar.kecskemet@museum.hu
cifrapalota.kecskemet@gmail.com

Visiting:
Opening ceremony 17 June 2011, Friday, 9 pm, the exibithion open 17. June – 31. July 2011. T-S 10-17:00, march 1- april 20.: T-S 9-18:00

source: www.kaff.hu

Év végi jégkrémezés

Megvolt a már hagyománnyá vált év végi jégkrémezés, a kekszpor is elfogyott. A munkáktól dagadó mappák kiürültek, némelyikről én magam is elfeledkeztem csak amikor itthon újra átnéztem akkor jutott eszembe. Jövő szeptemberben újra rézkarc, addig meg sok-sok rajzolás és sok-sok rézkarcfitness.

Tipp: festékezés

A már kimaratott letisztított lemez felfestékezését többféle módon tehetjük. Van aki linóleumdarabbal vagy műanyag lappal viszi fel a festéket a lemezre. Ez kétségtelenül gyorsabb eljárás viszont megvan annak a veszélye hogy egy apró porszem a már kész lemezünkön csúnya síkot húz. (Én is megjártam, legcsúnyábban a foltmaratott lemezeknél látszik.)

Ennek elkerülése kicsit munkásabb, viszont garantáltan mentes mindenféle ilyesmi hibától. Ujjunkkal vigyük fel a festéket a lemezre és ott finoman dörzsöljük bele.

Kitekintő: Pető János

Pető János (1940-2009) magyar grafikus, festő. Virtuóz rajztudására már gyermekkorában felfigyeltek szülei és tanárai. Művészi pályája kezdetén a litográfia műfajában alkotott leginkább. Sajnos kevés képet találtam, de ez semmit nem von le az alább bemutatottak értékéből.

Toborzás
litográfia, papír
480 × 650 mm


Kós Károly grafikái


Kós Károly a XX. sz. második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója, muzeológusa, akinek munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területére kiterjedt.

Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, miközben kutatásai az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszerre is kiterjedtek.

Muzeológusként központi- és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.

Gyűjtései, kutatómunkája alkalmával grafikákat is készített, melyek teljes képet adnak Erdély népéletének anyagi kultúrájáról.

Elérhetőség:
Balatoni Múzeum
8360 Keszthely, Múzeum utca 2.
e-mail: info@balatonimuseum.hu
tel: (06 83) 312 351

Megtekinthető:
2011. június 5 - július 31.-ig Kedd-vasárnap 10:00 - 17:00 óra között


Forrás: balatonimuzeum.hu

Jacques Callot: Les grandes miseres de la guerre

Jacques Callot (1592-1635) french printmaker. Callot's passion for drawing early has shown. He was learning from local artist. At the age of 12 he left home and went to Italy and learned from Cantalligna in Florence. When his father's friends recognized him they sent back to home.

In 1609 with the permission of his father he went back to Itally, where he can learned from Ph. Thomassin. With the making of The Massacre of the Innocents he has made his reputation.

His world famous etching series the Les grandes miseres de la guerre.

Title, 1632
etching, paper
90 × 191 mm

Artist of the month: Gross Arnold



Gross Arnold Erdélyben, Tordán született, 1929. november 25-én. Édesapja festő és rajztanár volt, ő volt első tanára. 1946-ban jött Budapestre tanulni, előbb iparművészetet tanult, de azt abbahagyta, átment tanulni a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett diplomát. Kiváló mesterei voltak: Hincz Gyula, Kádár György az Iparművészeti Főiskolán, Konecsni György, Koffán Károly a Képzőművészeti Főiskolán. Ő mégis leginkább Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta a Szépművészeti Múzeumban. S sorban alkotta egyedi stílusú szellemes, ötletes, derűs, humoros, színes rézkarcait.

Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől. Képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús.

Nem titkolja, hogy kiválóan rajzol, megtanulta és tökéletesen ismeri a szakma legapróbb fogásait is. Hagyományos, de nem régimódi művésznek vallja magát, ugyanakkor vállalja a "nagy gyerek" minősítést is; sokáig maga is készített például játékvonatokat, mozdonyokat, és gyűjti is a maketteket. A nyolcvanas évek közepétől újabb "szenvedélye" az ásványok gyűjtése, amelyek természet adta ragyogásukkal, színeikkel nagy hatással vannak rézkarcai színezésére.

„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”
(Gross Arnold)




A kék álmok városa
rézkarc, papír
165 × 260 mm

Mint eddig is, érdemes többször is visszanézni ezt a bejegyzést, mert a hónap során folyamatosan bővül újabb és újabb képekkel, írásokkal. 

No name (Probe)

No name, 2011
etching, paper
80 × 80 mm

Stettner Béla

Stettner Béla (1928-1984) magyar Munkácsy-díjas grafikus.Tanulmányúton járt több európai országban. Realista művészetét egyéni formaalakító készség és kiváló technikai felkészültség jellemezte. Alakos kompozícióinak drámai atmoszféráját az anatómiai szabályok túllépésével és a részleteket mellőző sommázó előadásmóddal teremtette meg. Gazdag tematikájában előszeretettel foglalkozott az ifjúság, a munkásélet és a külvárosok világának problémáival, valamint az emberiség jövőjét fenyegető jelenségekkel. Főképp linóban, rézkarcban és monotípiában dolgozott.

Pihenő, 1965
hidegtű, papír
195 × 190 mm