Albrech Dürer: Ádám és Éva
Rejtett szimbólumok

Érdekes műelemzést találtam a Christie-s aukciósház oldalán a minap. Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcát veszi Górcsőr alá Tim Schmelcher a ház grafikai részlegének specialistája.


Albrecht Dürer
Ádám és Éva, 1504
247 × 191 mm

Borsos Miklós

Borsos Miklós (1906 – 1990) magyar szobrász, éremművész, grafikus. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt.

Balatoni halász, 1964
rézkarc, papír
295 × 385 mm

Ómagyar Mária-siralom
(Szalay Lajos illusztrációival)

Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
buol oszuk, epedek,

Választ világumtuul,
zsidou fiodumtuul,
ézes ürümemtüül.

Ó én ézes urodum,
eggyen-igy fiodum,
sírou anyát teküncsed,
buabeleül kinyuhhad!

Szemem künyüel árad,
junhum buol fárad.
Te vérüd hullottya
én junhum olélottya.

Világ világa,
virágnak virága,
keserüen kinzatul,
vos szegekkel veretül!

Uh nekem, én fiom,
ézes mézüül,
szégyenül szépségüd,
vírüd hioll vizeül.

Sirolmom, fuhászatum
tertetik kiül,
én junhumnok bel bua,
ki sumha nim hiül.

Végy halál engümet,
eggyedűm íllyen,
maraggyun urodum,
kit világ féllyen!

Ó, igoz Simeonnok
bezzeg szovo ére:
én érzem ez bútürüt,
kit níha egíre.

Tüüled válnum;
de nüm valállal,
hul igy kinzassál,
fiom, halállal!

Zsidou, mit téssz türvéntelen,
Fiom mert hol biüntelen.
Fugvá, husztuzvá,
üklelvé, ketvé ülüd!

Kegyüggyetük fiomnok,
ne légy kegyülm mogomnok!
Ovogy halál kináal
anyát ézes fiáal
egyembelű üllyétük!


(Pais Dezső olvasatában)



Kitekintő: Barabás László

Barabás László magyar festőművész. Kísérleteket folytatott egy új zománcfestékkel, alumínium alappal, amely átalakította posztnagybányai szemléletét. Az anyagban rejlő lehetőségek a stilizálás, a dekoratív ábrázolás felé terelték, a táblakép sajátos változatához vezették. Témavilága időben, térben alig határolt. A történelem emlékei, jeles egyéniségek alakja, cselekedetei és a jelen természetes és épített környezete egyaránt inspirálja. Jelentős grafikai munkássága nagy technikai jártasságát bizonyítja. E műfajban eljutott a jelképalkotásig, lemondva a tér távlatos ábrázolásáról. Néprajzi sorozatai szellemes lenyomatai a múltnak, egy eltűnő életformának.


Kékfestő emléke
monotípia, papír
590 × 420 mm

Kiállítás: Hundertwasser



A Hundertwasser-tárlat a már jól megszokott, világszerte ismert külföldi alkotók anyagaiból bemutatott REÖK-kiállítások sorát gyarapítja. A 20. század második felének meghatározó és egyik legkülönösebb művészegyénisége, a világhírű osztrák művész forradalmian új építészeti megoldásairól ismert, ám gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet területén egyaránt megmutatkozott. A REÖK kiállítása Hundertwasser sokszorosított grafikáit mutatja be.

Elérhetőség:
Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
Tel.: 0662/471-411, 0662/471-169
Fax: 0662/471-411

Megtekinthető:
2011. július 16 - szept. 23-ig, kedd - vasárnap: 10.00 - 18.00 óráig

Kép és szöveg forrása: szeged.varosom.hu, reok.hu

Könyvajánló:
A rézkarcoló nemzedék 1921-1929



Zsákovics Ferenc:
A rézkarcoló nemzedék 1921-1929
A rézkarcművészet megújulása Magyarországon az első világháború után

Kiadó: Miskolci Galéria
Kiadás éve: 2001
Terjedelem: 222 oldal

Az első világháborút követő évtized Európa-szerte a grafikai művészetek, a sokszorosító technikák megújulásának, látványos fellendülésének időszaka volt. Magyarországon a klasszikus mélynyomású technikák, a rézkarc és rézmetszet fémjelzik ezt a periódust, melyet már a legjelentősebb korabeli kritikusok – Bálint Jenő, Elek Artúr, Lyka Károly, Rabinovszky Máriusz – is a magyar grafika reneszánszaként, újabb felvirágzásaként értékeltek. A kiállítási katalógusok műtárgysorait böngészve, a művészeti folyóiratok, az Ars Una, A Műbarát, a Magyar Művészet illusztrált cikkeit és a Varga Nándor Lajos által összeállított, a korszak grafikai termését összefoglaló adattárakat lapozgatva, illetve a sokszorosított grafikai gyűjtemények, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria anyagát áttekintve a maga teljességében bontakozik ki előttünk az évtized rézkarcművészete.

Kép és szöveg forrása: bookself.hu, arkadia.mng.hu

Federico Barocci

Federico Barocci (1535 – 1612) olasz reneszánsz festő, grafikus. Munkássága különösen azért érdekes, mert ő volt az első, aki rézkarcain a sav fokozati eredményeit is kihasználta.

Szent Ferenc stigmái, 1575 körül
rézkarc, papír
231 × 147 mm

Másfél éves a blog

Kedves olvasóim!

Ma pontosan másfél éves a blog és ez a 352. bejegyzés. Már régóta érlelődik bennem valamiféle megújítás, frissítés. Szép lassan azért lépésről lépésre változtatgattam rajta az idő előrehaladtával. Mint már észrevehettétek márciustól van hónap alkotója, melyben hónapról hónapra egy-egy kiemelkedő alkotóval ismerkedhet meg az olvasó kicsit bővebben.

A keddi nap eztán az illusztráció napja lesz melyben egy-egy kitűnő vers találkozik egy páratlan grafikával (az elsőt már láthattátok is)

Ami még újdonság lesz, hogy remélhetőleg augusztusban elindulhat a Rézkarcfitness szinkron angol verziója (addig még nagyon-nagyon sok bejegyzést le kell fordítani). Ez főleg a külföldi közönségnek lesz nagy örömhír.  Tervezem még az interjúkat is, melyben régi és kortárs grafikusok szólalnak meg.

Ez úton köszönöm mindenkinek, akik javaslataikkal ötleteikkel segítették a blog jobbá tételét!

Uitz Béla: Géprombolók sorozat

Uitz Béla (1887 - 1972) magyar festő és grafikus. Rézkarcai 1916-ban aranyérmet nyertek a San Franciscó-i nemzetközi kiállításon. Goya, a reneszánsz freskófestészet, Cézanne és a kubisták, a Der Sturm körül csoportosuló expresszionisták Picasso és a Nyolcak hatottak művészetére. A Tanácsköztársaság után emigrációba kényszerült. 1923-ban Bécsben megalkotta 14 rézkarcból álló szuggesztív erejű kompozícióját, a General Ludd (Géprombolók) sorozatot. Egyik kedvencem lett rögtön, alig tudok betelni vele.

Géprombolók 1, 1923
rézkarc, papír
425 × 332 mm

József Attila: Mama

Würtz Ádám illusztrációja, 1977 körül
toll, papír
148 × 210 mm

Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Kitekintő: Mattis Teutsch János

Mattis Teutsch János (1884 – 1960) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét. 1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma.


Linóleum album fedlap, 1917
linómetszet, papír
230 × 330 mm

Kiállítás: Berki Viola


79 éve született és 10 éve hunyt el Berki Viola. Régi, halasi, református famíliák: a Gyenizsék, a Berkik, a Thormák és a Bulcsúk leszármazottja. Családjának Tázlár és Kötöny puszták környékén volt birtoka. Ő maga így emlékezett vissza erre: „1932-ben születtem Kiskunhalason. Családunk mind apai részről, mind anyai részről ősi halasi családnak számított. Szívesen dicsekedtek kiskun mivoltukkal, noha mind a Berki, mind a Gyenizse ősök a török kiűzése után Baranyából települtek be. (…). Mondták, hogy születésem évében, 1.000 hektó bor termett. A borosban hatalmas hordók is voltak a végükön kis ajtókkal, ezen keresztül tudtak a hordóba emberek bemászni a borkő lekopácsolása miatt. Mesebeli érzés volt bemenni a félhomályos borosba, amikor a nagy hordók kis ajtaján halvány fény szűrődött ki, belül egy ember kis csákánnyal kaparta le a borkövet, a világítást egy viharlámpa adta: csodás, meleg fénye nem e világból való bensőséges hangulatot árasztott.” A rajz már kora gyerekkorától vonzotta: „A rendszerint október végéig tartó szüretek miatt a tanyai iskolába kezdtem a tanévet. (…) Visnyi tanító úr szívesen vette ezt a tevékenységemet, sőt szólt a szüleimnek, hogy adjanak művészeti pályára, nekem meg azt mondta, »bottal fogom magát elverni, ha nem megy művésznek.«

Pierre-Auguste Renoir

Pierre-Auguste Renoir (1841 – 1919) francia impresszionista festőművész. Pár rézkarca fennmaradt az utókornak. Ars poeticája lehetne a következő kijelentése:

"A föld az istenek paradicsoma: ezt akarom megfesteni." 



Álló fürdőző, 1919
rézkarc, papír
195 × 112 mm

Ötletek

Kedves olvasóim!

Mivel lassan másfél éves lesz a blog, ideje kicsit megújítani, új funkciókkal, dolgokkal felruházni. Ötleteket várok, mivel lehetne még bővíteni, jobbá tenni a Rézkarcfitness blogot. Bármi javaslat, építő jellegű kritikát szívesen veszek.
Előre is köszönöm a segítséget!

(Megjegyzésbe nyugodtan írjátok, ami eszetekbe jut e témával kapcsolatban.)

Berki Viola

Berki Viola Munkácsy-díjas magyar grafikus, festő. 1959-1961-ben az Óbudai Hajógyárban készített rajzokat és festményeket. 1961 és 1963 között Korniss Dezső műtermében dolgozott. Az 1960-as években szovjet területen tett utazásai alatt megismerte az orosz kolostorok és kisvárosok művészeti ábrázolásait, és ez nagy hatást tett rá. 1969-től illusztrációkat készített könyvekhez. 1970-es évektől rézkarcokat, a 80-as évektől szitanyomatokat is készített.

Művészetét a narratív jelleg és saját fantáziája mellett bibliai és történelmi események befolyásolták a leginkább. Hatottak rá a kiskunhalasi élet, közélet, életmód vonatkozásai, elemei.

Isztrián
rézkarc, papír
290 × 195 mm

Artist of the month: Orosz István



Orosz István a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika tanszakán diplomázott 1975-ben. Autonóm és alkalmazott grafikával egyaránt foglalkozik. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni. Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon.

A kettős jelentésű munkák, optikai illuziók és anamorfózisok elméletével - történetével és filozófiájával is foglalkozik, több publikációja is megjelent (ill. áll megjelenés előtt) ebben a témában.

Hans Baldung

Hans Baldung "Grien" (1484 körül – 1545) német reneszánsz festő, fametsző. Albrecht Dürer legtehetségesebb tanítványának tartották. Legtöbb fametszete könyvekhez készült. Becenevét "Grien" Nürnbergbe kerülésekor vette fel melyet később monogramjában is szerepelt "Grienhans" formában, mely németül boszorkányt jelent.

Krisztus a kereszten, 1500-45
fametszet, papír
237 × 160 mm

Kiállítás: Bálványos Huba



„Tisztelet a Mesternek” sorozat keretében Bálványos Huba grafikusművész kiállítás tekinthető meg a Szőnyi István Emlékmúzeumban.

Válogatott rajzok. Rajzok papíron, rajzok kövön. A kőre rajzolt rajzok is papírra kerültek, ezek a litográfia nyomatok. A nyomatokból több is készülhetett, más rajzokból egy van. Ez a különbség az egyedi és a sokszorosító grafika között.

Mikor melyik, és miért éppen az lesz a technikája, formája egy rajznak? A rajzok többnyire egymásból születnek: a válogatásban az egyfélék készülési évszáma ezért is van viszonylag közel egymáshoz.
Rajzok sokasága látható a honlapomon, fel is merülhet, hogy miért éppen ezek kerültek itt most falra? Itt nincs helye vallani erről, de talán elég annyi, hogy itt ezeket mutatom legszívesebben Szőnyi Mesternek. Volnának persze még további ilyenek, de a mennyiségi korlát miatt meg kellett küzdeni a nagyobb darabszám kísértésével.

Szeretem a digitális bemutatást is, szép közelségbe tudja hozni például a rajzi részleteket.
Ám az eredetiek mindig újra megmozgatnak, s ilyen, vagy ehhez hasonló hatást remélek kiváltani a nézőkből is. Az anyagi megjelenés, ami felvette a kifejezést, közvetlenül tud szólni ilyenkor.
(Bálványos Huba)

Elérhetőség:
Szőnyi István Emlékmúzeum
Zebegény, Bartóky utca 7.
Tel: 27-370-104, 30-409-1829

Megtekinthető:
2011. június 18 - augusztus 28-ig
hétfő kivételével 10-18 óráig.

Kép és szöveg forrása: www.szonyimuzeum.hu

Rejtvény


1. Hány villanykörte van a képen?
2. Hová bújt a ló?
3. Hol van a kisvonat?

(A helyes megfejtők jutalma, hogy igazán alaposan megszemlélhették Gross Arnold rézkarcát.)
Kép forrása:  dunaharasztima.hu

Félicien Rops

Félicien Joseph Victor Rops (1833 - 1898) belga grafikus, festőművész és karikaturista. Művészetének erőssége a karikatúra volt, hírnevét elsősorban ezzel szerezte. Műveinek erotikus tartalmát a korabeli társadalom általában nem fogadta el, ebben nem segített azok társadalomkritikai tartalma sem. Nem csak az egyház és a polgárság álszentségét támadta, kinevettette a korabeli baloldali munkásmozgalom üres jelszavait is.

Pornocrates, 1878
rézkarc, akvatinta, papír
675 × 445 mm