Kellékek Hidegtűhöz

James Whistler (1834-1903)
Noktürn, 1879-1880
hidegtű, rézkarc, papír
204 × 298 mm

Első grafikai próbálkozásnak a hidegtű vagy pusztatű az egyik legmegfelelőbb eljárás. Nevéből is látszik, hogy itt savkezelés nélkül pusztán tűvel dolgozunk. A tükörsimára lecsiszolt réz v. horganylemezre alapozás nélkül karcoljuk véssük bele a rajzot. A rézmetszettel ellentétben itt a vésett vonal melletti sorja lenyomata adja a nyomat szépségét.



Rajzolás:
A lemezbe karcolószerszámokkal különböző mélységű vájatokat karcolunk. Minél mélyebb a vájat, annál erőteljesebb lesz a vonal vastagsága.

Nyomtatás:
Befestékezzük a teljes lemez felületét és a felesleget letörölve a festék ezekben a mélyedésekben megtapad. Nedves papírt helyezünk a lemezre és áthajtjuk a présen. A mélyedésekből a papír kiszívja a festéket és a karcolt rajz tükörképe jelenik meg a papíron.


Kellékek:
Művészellátóban kapható dolgok
- rézlemez esetleg plexilap
- karcolószerszám (nem muszáj venni drága pénzért, kiszuperált Rotringból és egy tűből remek kis szerszámot lehet készíteni)
- rézkarcfesték (elég 1 tubus)
- papír (nem kell a legdrágább japán rézkarcpapírt megvenni, elég egy kicsit vastagabb dipa)

Festékboltban kapható dolgok
- hígító (nyomtatás után a festék eltávolításához)
- denaturáltszesz (a lemez zsírtalanításához , tisztításához)
- csiszolópapír (P500, P800)

Egyéb
- ujságpapír (a felesleges festék letörléséhez)
- rongy
- egy linóleumdarab vagy régi telefonkártya/bankkártya (a festék eloszlatásához)
- Prés vagy egy hely ahol van prés és lenyomtathatjuk.

Boltban nem kapható dolgok
- türelem
- alázat

Kép forrása: Ausztrál Nemzeti Múzeum

kitekintő: Kouki Tsuritani

Kouki Tsuritani 1967-ben Tókióban született japán grafikus. Művészetében a hagyományos japán művészetet vegyíti a hagyományos európai grafikával.

"Szeretem a fekete-fehéret, és azt hiszem a monokróm gazdagságával tudom legjobban kifejezni a mély érzelmeket. Remélem, akik megnézik a munkáimat, érdekesnek találják őket..."

Tsuritani japánban és európában egyaránt kiállított már, és a nemzetközi grafikai biennálékról is sok első helyet nyert már el. Alább a számomra legérdekesebb nyomatai tekinthetők meg.


Dr. Nyúl számítása, 2010
mezzotint, papír
148 × 105 mm


Inspiráció, 2001
rézkarc, akvatinta, papír
148 × 105 mm


Ítélkezés, 2001
rézkarc, akvatinta, mezzotint, papír
400 × 200 mm


Zenész, 2001
rézkarc, akvatinta, mezzotint, papír
400 × 200 mm


Hal a városban, 2001
rézkarc, akvatinta, papír
182 × 128 mm


Éjszakai utazás, 2001
rézkarc, akvatinta, mezzotint, papír
182 × 128 mm


Guruló elefánt, 2002
rézkarc, akvatinta, mezzotint, papír
515 × 364 mm


Egy róka, 2004
mezzotint, papír
182 × 128 mm


Elkapott tojások, 2004
mezzotint, papír
128 × 182 mm


Kísérlet, 2005
mezzotint, papír
257 × 182 mm


Süvegek, 2005
mezzotint, papír
182 × 128 mm


Obszervatórium, 2005
mezzotint, papír
257 × 182 mm


Fogyatkozás, 2009
mezzotint, papír
200 × 200 mm


Fogyatkozás, 2009
mezzotint, papír
200 × 200 mm


Forrás: web.mac.com/kouki4/iWeb/Kouki_Tsuritani.html

Exhibition:
Kondor Béla grafikai sorozatai



A KOGART Galéria tisztelettel meghívja Önt Kondor Béla grafikai sorozatainak kiállítására, amelyet a művész születésének 80. évfordulójának tiszteletére rendezett meg.

„Rézkarcot csinálni nagyon hálás dolog. A végső eredmény egy gép hengerei közül bújik elő, és az ember szabadon csodálhatja, lelkiismeretlenül, hisz nem ő, egy gép a szerző.” (Kondor Béla)



Kondor Béla a 20. század második felének magyar művészettörténetében az egyik legjelentősebb szerepet betöltő alkotó idén lenne nyolcvan esztendős. A rövid életű, ám emblematikus életművet hátrahagyó művész valódi uomo universale volt: bravúros grafikái és festészeti tevékenysége mellett verset és prózát is írt, élete utolsó éveiben progresszív fotóművészeti kísérleteket folytatott valamint orgonán is játszott.

Kondor az ötvenes években robbant be a magyar képzőművészeti életbe. Kötöttségeket nehezen tűrő habitusa és egyedi művészeti szemlélete hamar konfrontációt eredményezett a kor hivatalos művészetével és a Képzőművészeti Főiskolával, ahol előbb festő majd grafika szakra járt. Ennek ellenére diplomamunkája, a Jelenetek Dózsa György idejéből (1956) című hétrészes rézkarcsorozat egy egészen új, tartalmilag a tragikus témából a groteszkbe forduló, formailag pedig erőteljesen konstruktív és expresszív utat indított el a hazai grafikában.

Kondor Béla művészeti felfogása, egyéni világa, sajátos látásmódja és a magyar művészetben előzmények nélküli életműve egyszerre merített a grafika évszázados tradícióiból, mint Dürer, Rembrandt művészete, viszont radikálisan szakított az 1950-es években jellemző szocreál leíró grafikával. Festészeti művei és grafikai sorozatai tanúskodnak nagy ívű szintetizáló képességéről, amely során a grafika kézműves mesterségének tiszteletét és örökségét minden esetben a XX. századi ember lét egzisztenciális és filozófiai-intellektuális kérdésfelvetéseinek kifejtésére irányította.

A KOGART Galériában rendezett emlékkiállítás Kondor Béla grafikai tevékenységét mutatja be a legjelentősebb és legismertebb sorozatokon keresztül (Dürer-sorozat [1956], William Blake-sorozat [1961-1]), egészen olyanokig, melyek közül néhányat eddig nem láthatott kiállításokon a közönség (A majomkirály nyugati utazásai sorozat, 1971).

Elérhetőség:
KOGART Galéria
cím: 1062 Budapest, Andrássy út 108. I. emelet
e-mail: info@kogartgaleria.hu
tel: (06 1) 354 3839

Megtekinthető:
2011. június 2. - július 1. Megnyitó: 2011. június 1. 18:00

Forrás: kogartgaleria.hu

Rejtvény


1. Hány kémény van a képen?
2. Merre van a lópatkó?
3. Hogy hívják a házat?

(A helyes megfejtők jutalma, hogy igazán alaposan megszemlélhették Gácsy Mihály: Ház c. rézkarcát.)

Andrea Meldolla Schiavone

Andrea Meldolla Schiavone (1510/22-1563) olasz reneszánsz festő, rézkarcoló. Az egykori Velencéhez tartozó dalmácia Zara városában született. Családja eredetileg egy közeli kisvárosból Medolából származott. Tanulmányait vagy Zara-ban, vagy Velencében végezte. 1940-től Velencében tartózkodott. Itt Georgio Vasari megbízást adott neki egy nagy csatakép elkészítésére. Tizianora és Tintorettora is nagy hatással volt. A manierizmus előfutára.

A rézkarcolást autodidakta módon tanulta, metszeteket készített Parmigianino rajzai után. Talán elsőként Hidegtűt is használt rézkarcai befejezéséhez.

Angyali üdvözlet, 1540-63
rézkarc, papír
159 × 225 mm



Szent Katalin misztijus házassága, 1545-63
rézkarc, papír
212 × 147 mm


A Szent család, 1545-63
rézkarc, papír
227 × 148 mm


Sírbatétel, 1540-63
rézkarc, papír
240 × 172 mm


Krisztus körülmetélése, 1540-63
rézkarc, papír
350 × 270 mm


Napkeleti bölcsek imádása, 1540-63
rézkarc, papír
160 × 218 mm


Isten megjelenik Mózesnek, 1540-63
rézkarc, papír
125 × 216 mm


Krisztus a leprásokat gyógyítja, 1540-63
rézkarc, papír
285 × 392 mm


Krisztus lefele sétál a lépcsőn, 1540-63
rézkarc, papír
209 × 142 mm



Forrás: Wikipédia
Képek forrása: British Museum

Cím nélkül

Cím nélkül (próba), 2011
rézkarc, papír
80 × 80 mm

Raszler Károly

Raszler Károly (1925-2005) magyar Munkácsy-díjas grafikus, festő. A természeti formák szabálytalansága, az elemző rajzból a szimbolikussá váló grafikai elem kérdése foglalkoztatja. Életművén végigvonul a rajz naplószerű "feljegyzésekként" való alkalmazása. Alkotásait rézkarcban, litográfiában és vegyes technikával fogalmazza meg, életművének jelentős részét toll- és ceruzarajzok képezik. A grafikai technikák legszélesebb skálájáról meríti kifejezőeszközeit. Gyakran dolgozik tussal, viaszos kifedéssel, pasztellel, litográfiával. Utazásai során rézkarcokat, filctoll-rajzokat is készített. Olaszországi, kubai barangolásait sorozatokban mutatta be. Alkotásainak témáját gyakran irodalmi művekből meríti.

Visegrád, 1981
rézkarc, papír
260 × 305 mm



Esztergomi vár
rézkarc, akvatinta, papír
395 × 240 mm


Tél a Dunán
rézkarc, papír
300 × 390 mm


Dunai füzek
rézkarc, papír
140 × 395 mm


Visegrád
rézkarc, akvatinta, papír
300 × 390 mm


Barokk szobor, 1964
rézkarc, papír
113 × 80 mm


Csendélet
rézkarc, papír
122 × 116 mm


Róma, 1983
rézkarc, papír
205 × 110 mm


Forrás: artportal.hu
Képek forrása: axioart.hu

Tipp: rajz átvitele rézlemezre

Ha fontos, hogy amit rajzoltunk pontosan ugyanoda kerüljön a rézlemezre a következőt lehet megpróbálni. A már kicsit vastagabb rétegben lealapozott bekormozott lemezre rátesszük a rajzot. Akár papírragasztóval rá is ragaszthatjuk a lemez hátuljára, hogy ne mozduljon el, és egy ceruzával újra végigmegyünk a főbbvonalakon. Fontos, hogy ne nyomjuk oda erősen, mert akkor az alapozást megsérti. Mikor befejeztük levesszük a papírt és a koromban halványan de még láthatóan ott marad a rajz mása amit aztán könnyebb kikarcolni. Kipróbáltam és sikerült, igaz egy helyen kicsit furcsán marta ki, de szerencsére nem lényeges helyen. Gyakorlattal szerintem kiküszöbölhető.

Anton Prinner

Prinner Anna (1902-1983) szobrász, grafikus, keramikus. 1920-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa. 1927-ben érkezik Párizsba, ahol barátságot köt Szenes Árpáddal, akivel karikaturistaként együtt dolgoznak éjszakai bárokban és kabarékban. 1942-ben Jeanne Bucher galériájában találkozik Picassóval, akivel életre szóló barátságot köt, Vallauris-ban egy ideig közös műteremben dolgoznak. A ’40-es évek közepétől olyan jó nevű párizsi galériákban állít ki, mint a Galerie Pierre, Galerie La Hune, vagy Katia Granoff.

Ugyan Prinner nőként látta meg a világot, s magyarországi tanulmányai alatt is így tartották számon, Franciaországba érkezését követően nemi identitását megváltoztatja és felveszi az Anton Prinner nevet. Életműve nagyon sokoldalú, a szobrok mellett rendszeresen készít metszeteket és tusrajzokat, kerámiatárgyakat és sakk-készletet, ő illusztrálja az Egyiptomi Halottas könyv 1948-as kiadását.

Lapok a La Femme Tondue sorozatból I., 1946
rézkarc, papír
170 × 130 mm


Lapok a La Femme Tondue sorozatból II., 1946
rézkarc, papír
170 × 130 mm


Lapok a La Femme Tondue sorozatból III., 1946
rézkarc, papír
170 × 130 mm



Forrás: kalmanmaklary.com

kiállítás: Out of Australia

Sidney Nolan (1917–1992)
Kelly, 1954
flic, papír

Out of Australia
Rajzok és nyomatok Sidney Nolantől Rover Thomas-ig.

60 Ausztrál művész 125 grafikája tekinthető meg a British Museumban.A kiállítás időrendben követi végig az Ausztrál grafika fejlődését az 1940-es évektől napjainkig. Helyett kapott benne a "dühös pingvinek" elnevezésű szürrealista művészcsoport (Sidney Nolan , Arthur Boyd, Albert Tucker és Joy Hester) alkotásai is. Az Ausztrál sokszorosító grafika a 60-as 70-es években jelentős fejlődésen megy keresztül. Nagy alakjai közül kiemelkedik Fred Williams aki rézkarcaival forradalmasította a tájábrázolást vagy Roger Kemp elvont metafizikai műveivel.

Nekem már ennyi is elég volt, hogy felcsigázza az érdeklődésem. Aki teheti nézze meg, és írja meg hozzászólásként milyen volt.

Elérhetőség:
British Museum
Great Russell Street,
London, WC1B 3DG

Megtekinthető:
Minden nap 10:00-17:30, 2011. május 26 - szeptember 11.-ig

William Hogarth: A Szajha útja


William Hogarth, Georg Christoph Lichtenberg:
A szajha útja

Kiadó: Helikon kiadó
Éve: 1987
Terjedelem: 64 oldal

Két, párját ritkító lángelme kereszttüzében fog melegedhetni, kedves Olvasónk, ha végére jár ennek a könyvnek. Hangsúlyozzuk: ha végére jár. Mert ha csupán belelapoz, hogy Hogarth metszeteiben gyönyörködjék, nemcsak Lichtenberg elmeélének sziporkázásától fosztja meg magát, hanem Hogarth mélyebb mondanivalójához, az ábrázolt alakok és történések sok vonással megjelenített komikumnak a finom humortól a vitriolosan dühöst szarkazmusig terjedő teljes arzenáljával felfegyverzett, sőt aláaknázott összefüggéseihez sem fog közelebb férkőzhetni. (Előszó)

Veronika Palecková

Veronika Palečková czech painter, graphic artist, sculptor.
She studied in Prague an Paris.

Uplyvani, 1988
etching, paper
235 × 150 mm




Jan Skácel - Lom, 1988
mixed technique, paper
230 × 150 mm


Jan Skácel - Ország idő, 1988
mixed technique, paper
230 × 150 mm

Jan Skácel - Land, bird and fool, 1988
vegyes technika, papír
230 × 150 mm


Silent scenery, 1998
etching, paper
490 × 795 mm

Country with bird, 1998
etching, paper
285 × 410 mm


Images source: fineart.cz

A lemezekről

A nyomóformaként a vörösréz a legalkalmasabb anyag.
A vörösrézben mindig van más anyag is (horgany, ón foszfor, réz-oxid) ami előnyére válik, különösen a maratásnál. Vegyileg tiszta, galvanizáláson át nyert réz nemigen alkalmas a karc céljaira, mivel túlságosan lágy. Ha a lemez csengő áttetsző hangot ad, mikor körmünkkel megkopogtatjuk, bizonyosak lehetünk afelől, hogy a lemez jó. Ha a hang tompa: puha rézzel van dolgunk.

Sárgaréz lemezek szintén használhatóak a karcoláshoz, bár ridegebbek, merevebbek a vörösréznél, horganytartalmuknál fogva fogékonyabbak a savhatásokra.

Forrás: A képzőművészet iskolája

Rauscher Lajos

Rauscher Lajos (1845 - 1914) magyar grafikus, építész, iparművész, rajzoló és tanár. Münchenben folytatott több éven át művészi tanulmányokat. Kurtz és Leins voltak tanárai, idősebb barátai, kik művészetére jótékonyan hatottak, a Closs testvérek és Gnauth Adolf. Hosszabb tanulmányokat tett Német-, Olasz -Görög- és Törökországban. 1871-ben Budapestre költözött testvére bíztatására s itt építészeti, iparművészeti tervezéssel és festészettel foglalkozott. Mint grafikus külföldön is kiváló hírnévnek örvendett.

Margitsziget-Óbuda, 1884
rézkarc, papír
170 × 260 mm


Tabán, 1885 körül
rézkarc, papír
90 × 180 mm


Gabonahajók a Dunán
akvatinta, papír


Budapesti Bolgár kerék
lágyalap, papír


Szélaknai bányászlak
akvatinta, papír


Az óbudai-hajógyár
rézkarc, papír


Duna Újlakról
rézkarc, papír


A Selmecbányai "Klopácska"
rézkarc, papír


Budapest
rézkarc, papír


Budapest - Belvárosi Plébánia-Templom
rézkarc, papír


Forrás: Lyka Károly: Művészet 1914 13. évf. 5. szám
Képek forrása: Axioart, Lyka Károly: Művészet 1910 9. évf. 3. szám