Költözés

Kicsit elfoglalt vagyok mostanság biztos észrevettétek, hogy mintha megállt volna a blog. Ilyenről szó sincs, csak költözöm, így kevés idő marad a bejegyzésírásra.  Szíves türelmetek kérem, addig lehet a régi bejegyzések közt mazsolázgatni.

Jurida Károly emlékkiállítás



A tatabányán bányász-családban született művész 1951-től a Budapesti Képző- és Iparművészeti gimnázium, 1956-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol 1961-ben diplomázott. Hincz Gyulát teintette mesterének. Aktív tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 1964-ben a Kisgrafika Barátok Köre egy 12 lapból álló mappát jelentetett meg kisméretű rézkarcaival. 1967-től rendszeresen részt vesz a Miskolci Grafikai Biennálékon, külföldön is kiállít, otthon és külföldön szakmai díjakat nyer. 1971-ben munkáival részt vesz a velencei biennálékon. Könyveket illusztrál. A grafikai technikák kiválló ismerője, alkalmazója. Jellemzően figurális, ám látomásos, képzeletgazdag alkotó. A nyilvánosság elől visszahúzódik, nem rendez egyéni kiállítást, Tatabányán is az első önálló bemutatkozása, 2009-ben hunyt el Budapesten.


Elérhetőség:
Tatabánya, Népház u. 5.
Tel: +36 34 323 090

Megtekinthető:
2011. január 22 - február 2.

Könyvajánló: Maurer Dóra: rézmetszet, rézkarc



Maurer Dóra:
Rézmetszet, rézkarc
Műhelytitkok

Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás éve: 1976
Terjedelem: 48 oldal

Kísérletező kedvűeknek ajánlom Maurer Dóra könyvét. A sok technikai leírás mellett fotókkal illusztrált könyv segítséget nyújt a rézkarcolás és rézmetszés elsajátításához.

Simone Cantarini

Simone Cantarini (1612 - 1648) itáliai grafikus, rézmetsző.
A 17. századi barokk művészet egyik kiemelkedő rézmetszője. Bolognában tanult, itt sajátította el a rézmetszés technikáját.



Keresztelő Szent János a sivatagban
rézkarc
170 × 170 mm




Madonna a gyermekkel és pinttyel
rézkarc
218 × 146 mm


Merkúr és Argus
rézkarc
275 × 299 mm


Ádám és Éva
A kígyó figyeli amint Ádám elfogadja az almát Évától
rézkarc
170 × 170 mm


A Szent család
Keresztelő Szent János megcsókolja Krisztus kezét
rézkarc
130 × 90 mm


Szent Sebestyén
rézkarc
190 × 125 mm

Keresztút
Simon segít felemelni a keresztet
rézkarc
128 × 192 mm


Köszönet a képekért: terminartors

Tanulmány

Tanulmány, 2011
toll
500 × 707 mm

Kass János: Orvosportrék

Hyppokratész, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

HYPPOKRATÉSZ K. e. 460-337
Ókori görög orvos "az orvostudomány atyja". Életének nagy részét szülőföldjén töltve, a koszi orvosi iskola megalapítója, kiemelkedő egyénisége. Érdeme hogy korának orvosi ismereteit elméleti alappal rendelkező önálló tudománnyá emelte. Rendszerezte a diagnózis, a kórjóslat , a terápia és a sebészet módszertanát. Nevéhez fűződik az az orvosi eskü is, melynek etikai elvei sok vonatkozásban mindig útmutatóak az orvosok számára.


Galenos, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

GALENOS 130-200
A nagy tehetséggel, ritka szorgalommal, csodálatos munkaerővel, bámulatos olvasottsággal, kiváló általános és orvosi műveltséggel felruházott, nemes jellemű és igaz emberszeretettől áthatott férfiú, arra a nagy feladatra vállalkozott, hogy véget vet az orvostan terén a különböző orvosi iskoláknak egymással ellentétes tanai által okozott káosznak, és az orvosi tudománynak új és harmonikus rendszerét létesíti. E célból felhasználta az ő korában létező egész orvosi irodalmat és az előző századok összes orvosi tudását egyesítette a saját megfigyeléseinek és kisérletezéseinek eredményeivel. Feladatát oly fényesen oldotta meg, hogy tudományos rendszere másfél évezreden át szentirásként irányította sok százezer orvos felfogását és tevékenységét.


Avicenna, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

AVICENNA 980-1037
Perzsa származású filozófus, tudós a muszlim orvoslás egyik legnagyobb alakja. Orvosi könyvét a Kánont az európai középkorban orvosi tankönyvént használták, és őt magát az orvosok fejedelmének nevezték. Írásaiban fontos szerepet kapnak az egészségvédelmi útmutatások; étrendeket, tornagyakorlatokat ír elő, és pihenésre vonatkozó javaslatokat ad. Felhívja a lélektani állapotokra is a figyelmet, amelyek különbözőképpen hatnak az egészségre.


Paracelsus, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

PARACELSUS 1493-1541
Katonaorvosként Spanyolországtól Svédországig bejárta szinte egész Európát. Az orvostudományt tekintette alaptudománynak és új módszereiben a tapasztalat jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelten fontosnak tartotta az orvos jellemét: önzetlensége és erkölcsi tisztasága, ami Paracelsus szerint minden gyógyszernél hatásosabb. Azt tanította, hogy Isten a legfőbb orvos, csak Isten képes minden betegséget meggyógyítani. Az orvosnak az Ő példáját követve, szerényen és szeretettel kell munkálkodnia.



Vesalius, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

VESALIUS 1514-1564
Németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.




Pare, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

PARÉ AMBROISE 1510-1590
Francia sebész, az orvostudomány reneszánszának egyik kiemelkedő egyénisége. Felcsernek tanult Párizsban, három évig mint borbélysebész működött a Hotel Dieu kórházban. 1536-tól tábori sebészként vett részt háborús esemnyekben. Párizsba viszatérve 1545-ben sebészi tapasztalatait franca nyelvű tankönyvekben adta ki. Később a király tábori sebésze, majd 1563-ban X. Kárly kamarása és első sebésze lett. Összegyűjtött művei már életében több kiadásban és fordításban jelentek meg. Műveiből fény derül Paré hallatlan találékonyságára, gyakorlati megfigyeléseire, ugyanis roppant ügyességgel szerkesztett művégtagokat. Mint ember is kiváló volt, kivívott rangja ellenére szerénységét haláláig megőrizte.



William Harwey, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

WILLIAM HARWEY 1578-1651
Angol orvos, a vérkeringés felfedezője. Orvosi tanulmányait Cambridgeben kezdte, majd a híres padovai egyetemen folytatta. 1602-ben doktorált. Praxisát Londonban kezdte, rövidesen a Bartholomew kórház orvosa lett. 1615-től a College of Physicians anatómia és sebészeti tanára. 1618-tól a király udvari orvosa. A vérkeringés leírását tartalmazó, mindössze 72 oldal terjedemű, de korszakalkotó könyvét 1628-ban Frankfurtban adta ki. A könyv fordulópontot jelentett a biolóhia és az orvosi gondolkodás történetében.


Edvard Jenner, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

EDVARD JENNER 1578-1651
Angol orvos, a himlő elleni védőoltás felfedezője. Jennert fiatal korától izgatta a kor legrettegettebb betegsége, a himlő. 1773-ban kapott orvosi diplomát, tanárainak legfontosabb tanácsa ez volt: ne spekulálj, próbáld ki. Jenner gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő. 1794. május 14-én Jenner egy tehénhimlőben szenvedő fejőlány hólyagjaiból kipréselt folyadékkal oltott be egy nyolcéves kisfiút, aki megkapta és pár nap alatt kiheverte a kórt, s nem is bizonyult fertőzőnek. Jennertől ered a védőoltás vakcináció elnevezése - a vacca latinul tehenet, a vaccinia tehénhimlőt jelent. 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig vidéki orvosként praktizált, s abban a meggyőződésben hunyhatta le végleg szemét, hogy felfedezésének köszönhetően az emberiséget első ízben sikerült egy halálos járványtól megszabadítani.



Rudolf Virchow, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

RUDOLF VIRCHOW 1821-1902
Német orvos Kutatásaival szilárd alapját vetette meg a patologiának. Orvosi tanulmányait Berlinben végezte, azután alorvos lett. Felső-Sziléziában tanulmányozta az ott dühöngő tifuszjárványt, amelyről kimerítő tudósításokat irt. A norvég kormány megbizásából a leprát tanulmányozta Norvégia nyugati tengerpartján. A közegészségügy terén sok áldásos intézménynek volt részint megalapítója, részben támogatója.


Louis Pasteur, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

LOUIS PASTEUR 1822-1895
Francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye azonban az addig rettegett betegség, a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése volt.


Semmelweis Ignác, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

SEMMELWEIS IGNÁC 1818-1865
Magyar orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezője, az anyák megmentője. Budán született, az egyetemet Bácsben és Pesten végezte. Az orvosdoktori, majd szülészmesteri okleveleket Bécsben kapta. Klinikai és kórbonctani megfigyelések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekágyi láz olyan fertőző betegség, melynek okozója a "bomlott szerves anyag", amit rendszerint az orvos vagy a bába vizsgáló keze juttat az anyába... Nyomban kidolgozta a gyermekágyi láz megelőzésének szabályait. Elrendelte a vizsgálat előtti kötelező klórvizes kézmosást. Ennek eredményeként az anyai halálozást azonnal sikerült 18,27 százalékról 1,2 százalékra csökkenteni. Módszerét eleinte sokan támadták, végül is, mint könyvében írta - "1847.májusában felkelt gyermekágyi nap" - megértették felfedezésének jelentőségét, de érvényesüléséért nem sokat tettek.


Ivan Petrovics Pavlov, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

IVAN PETROVICS PAVLOV 1849-1836
Orosz fiziológus, pszichológus, belgyógyász. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása. Első önálló kutatásában a keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890 között Szentpétervárott a szív élettanát és a vérnyomás-szabályozást tanulmányozta. Kiállt amellett, hogy az újonnan alapított Kísérleti Orvostani Intézetben az állatok szakszerű műtéti eljárásban részesüljenek, és felhívta a figyelmet az operáció utáni gondozás és egészségmegőrzés fontosságára is. 1890 és 1900 között az emésztés szekréciós folyamatát tanulmányozta. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott az emésztőrendszerrel kapcsolatos kutatásaiért.

Forrás: Kass János: Ötven év képben és írásban (208-211 o.), wikipédia
Köszönet a képekért: axioart

Vasklorid

A rézlemez maratásához savas oldatot kell készítenünk. A vasklorid szilárd alakban sárga kristályos szerkezetű, erősen nedvszívó, vizes oldatát használjuk, 1/2 liter vizbe kb.: 250 gramm vasklorid kell. A vizbe fokozatosan adagoljuk a szilárd vaskloridot, miután az előző adag már feloldódott. A maratószert müanyagtálba (fotótál), vagy üveg, porcelántálba készítjük.

A vasklorid ugyan nem méreg, de bőrünket, ruhánkat sárgára beszinezi. Kézzel ne nyúljunk az oldatba, ha bőrünkre cseppent, öblítsük le vízzel.

A ruhából semmilyen mosószerrel nem lehet kimosni, később pedig kilyukad. A maratási idő csökkenthető, ha a lemezt mozgatjuk, vagy az oldatot felmelegítjük 40-50°C-ra. Ezen eljárás hátránya az iszapképződés.

Kitekintő: Makhult Gabriella

Makhult Gabriella magyar grafikusművész. Először télen egy kecskeméti forralt borozáson találkoztam a munkáival (A plakát mely a testet melegítő nedűt reklámozta az ő keze munkája). Már akkor megjegyeztem magamnak, egyszer készítek egy bejegyzést róla. Sajnos a plakátot nem találtam, viszont Kányádi Sándor műveihez készített linómetszetei is legalább annyira érdemesek a bemutatásra.

Túzok
linómetszet
215 × 297 mm

Veréb
linómetszet
215 × 297 mm


Csicskázó
linómetszet
215 × 297 mm


Kecske
linómetszet
215 × 297 mm


Tisztás szélén...
linómetszet
215 × 297 mm


Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender
linómetszet
215 × 297 mm


Az okos kos
linómetszet
215 × 297 mm



Ősz volt még
linómetszet
215 × 297 mm


Kányádi vers
linómetszet
215 × 297 mm

Köszönet a képekért: Protokoll Galéria

Kiállítás: Éves tárlat


Január 22-től tekinthető meg a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola éves tárlata a Kecskeméti Kodály Iskolában. A rajzok, tanulmányok és rézkarcok mellett sok-sok érdekes dologgal találkozhat az arra járó.

Megnyitó: 2011 január 22. 17 00

Elérhetőség:
Kodály Iskola
Kecskemét, Dózsa György út 22.

Megtekinthető:
2011. február 4-ig az iskola nyitvatartási idejében.

Játékkártya 1616-ból




Hasonló ezüst reneszánsz játékkártyából mindössze 4 ismeretes a világon de ez az egyedüli melynél az összes lap egyben megmaradt. A vésett és aranyozott kártya Michael Frömmer keze munkája, egy Ausburgi kártyakészítőé, aki 1616 ban készítette egy gazdag ember számára.

A kard, a bot, a kupa és az érme, a korabeli olasz-kártya színei. A számok ásztól tízig mennek plusz a három figurális: bubi, lovag és a király.




















































Köszönet a képekért: Christies